Modern/hidegháborús játékokhoz nagyon jól jön a terep, főleg a Force on Force rendszeréhez, ami szereti, ha sűrűn tele van az asztal.

Mivel terveim szerint Force on Force-ban mind hidegháborús, mind modern csatákat szeretnék játszani, nem árt, ha minél több tereptárgy csereszabatos a csataterek között. Na és mi lehet az, ami a '70-80-as évektől napjainkig, az USA-tól Afganisztánig mindenhol felbukkan ugyanolyan formában? Hát a logisztikusok kedvence, az ISO-konténer.

Ezt eredetileg egy olyan szabványnak találták ki, ami alkalmas vasúti, vízi és közúti szállításra is, egymásra rakodható, és persze a világon mindenhol egységes méretekkel rendelkezik.

Maga a konténer több szabványméretben készül, elég egyszerű konstrukció, gyakorlatilag egy hullámos téglatest. Én most a 20 lábas konténerekből készítettem párat, aminek a szabvány méretei 6058×2438×2591 mm. Ez 1:72 méretarányban, amiben nálam a FoF-seregek gyűlnek, körülbelül 84×36×34 mm-nek felel meg, ami tovább egyszerűsítve 85×35×35 mm lett, ami a későbbiekben kiderül, hogy hasznos kis csalás volt.

Alapanyagnak röntgenfilmes dobozt használtam, de megfelel bármilyen hullámkarton, feltéve, hogy elég aprók benne a "hullámok". Pizzás doboz szintén megfelel erre a célra.

Először a kartonra felrajzoltam a kívánt méreteket úgy, hogy a hosszabb oldal- és tetőlemezek egyben voltak (85×140 mm), így kisebb eséllyel lesz illesztési probléma. Ezután a záró hullámlemezeknek megfelelő 35×35 mm-es négyzeteket rajzoltam fel, és ki is vágtam mindet.

A nagy kartonon bejelöltem az egyes lemezeknek megfelelő 35 mm-es oldalhosszokat, majd sniccerrel bekarcoltam a lapon, ekkor így néztek ki:

Ezután PVA-ragasztóval összeraktam a konténereket:

Amint a ragasztó megkötött, jöhetett a bordázott felszín kialakítása. Ez nagyon egyszerű volt, hoztam egy tálban vizet, majd ebbe belemártottam az ujjamat, és megkentem a karton felszínét (kicsit tapasztalgatni kell a víz mennyiségét, hogy se túl sok, se túl kevés ne legyen, de szerencsére az alapanyag költsége bőven engedi a hibázást). Utána egy kis várakozás után a felső ragasztóréteg többé-kevésbé elengedi a hullámos részt, és csak le kell húzni róla:

Az esetlegesen rajta maradó kisebb papírszöszökkel nem kell foglalkozni, az alapozás és a festés során a festékben lévő víz szépen rá fogja simítani a felszínre.

Végül megcsináltam az ajtós részt is, amihez sima kartonból vágtam 35×35 mm-es négyzeteket, amiken hagytam két szemközti oldalon kb. 5 mm-es csíkokat a ragasztásnak, majd közepén bevágtam a négyzeteket, szimulálva az ajtó két felét.

TTQ-nak festés után így is mehet az asztalra, de lehet még rá rakni a lemezek találkozásához vékony papírból megerősítést, illetve az ajtókra 2-2 fémszálat, a záróelemeket megjelenítve.

Szerintem ez egy elég gyors, hatékony és költségkímélő módja a modern terepek készítésének, remélem lesz, aki hasznosnak találja.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.