Steelhead.jpg

Alig másfél héttel később MacBain és emberei a csatagólemekkel a nyomukban dél felé haladtak az erdőn keresztül, a Sárkányfog folyó irányába. A szerződésben szereplő táborig vezető út hosszú, és eléggé fárasztó is volt. Az pedig külön bosszantotta embereit, hogy amint elérték a kijelölt gyülekezési pontot, rögtön fordulhattak is vissza, és ugyanazon az úton kellett visszamenetelniük, amin jöttek.

Drake próbálta magát rendbe hozni, mielőtt az új megbízói elé áll, de a hosszú erdei menetelés eléggé megviselte a külsejét. Nem is beszélve, hogy a Benewicben kortyolt gatyaszaggató uiske volt az utolsó értelmes folyadék, amivel találkozott, így fáradtan, és elég lobbanékony hangulatban érte el a tábort. A helyi Téli Gárda egyik őrmestere gyorsan útba is igazította a szomszédos táborba, és megmutatta neki azt a sátrat, ahol állítólagosan az a kovnik tanyázott, aki a küldetésért felelt, és akivel találkoznia kellett.

A bejáratnál álldogáló Tiprórém és Pusztító csatagólem volt az első jele annak, hogy valami nem egészen úgy van, ahogyan a khadori tiszt mondta. Egy másik kovnik közeledett a sátorból, szúrósan szemlélve MacBaint. Félrehúzta a bejárati lapot, és betessékelte a csatamágust. Drake bepréselte magát a bejáraton, és egyből felismerte a homlokát ráncoló, csatamágus páncélt viselő nőt, aki épp hevesen magyarázott az alárendelt tisztjeinek. Aprót biccentve köszöntötte:

- Kratikoff parancsnok. Nem számítottam rá, hogy itt lesz.

Ugyan nem egyszer megesett, hogy a megbízhatatlannak hitt zsoldosokat dezinformálták, de most nem volt semmi gúnyos a hangjában; tényleg nem gondolt rá, hogy itt lesz a nő. Meg aztán, nem is igazán tehet az ember szemrehányást azért, hogy a birodalom stratégái nem verik nagydobra a csatamágusok mozgását.

Egy izgága százados nem állhatta meg, hogy helyre ne igazítsa: - Már Kratikoff előörs-parancsnok!

MacBain elengedte a füle mellett a férfi megjegyzését, Sorscha pedig egy szemvillanással rendre intette a túlbuzgó tisztet. Egy apró mosolyt villantott MacBainre, ami szinte észrevétlennek hatott volna, ha nem előző, szigorú arckifejezést követi.

- Mr. MacBain. Elnézését kérem, de nem sok időnk van csevegni a részletekről, ezért egyből a közepébe vágok. - Sokkal jobban beszélte a cygnari nyelvet, mint Drake várta, és a nő egy kicsit nőtt is a szemében amiatt, hogy nem volt szüksége tolmácsra. Ő is sokszor dolgozott már khadori megbízónak, de sose volt türelme, hogy megtanulja az északi nép nyelvét... leszámítva persze pár ízes káromkodást.

- Úgy hallottam, Ön az utolsó betűig betartja a szerződésben foglaltakat, ugye? Ez nagyon helyes, ugyanis egy különleges megállapodást állítottunk össze.

Fejével az egyik asztalnál ülő hadnagya felé intett, aki épp az asztal fölé hajolt, és egy tollszárral a kezében valami papírost körmölt.

- Mi a feladatom?

- Kevés a rendelkezésre álló időnk, így gyorsan kell cselekednünk. Támadja meg a Benewic erődöt, a folyótól délre. - Egy éles pillantást vetett rá. - Ha jól értesültem, a hely nem ismeretlen Ön előtt.

MacBain halkan kuncogott, ahogy a kirakós darabjai a helyükre kerültek - különösen az a rész, hogy miért volt ilyen sürgős, hogy igent mondjon.

- Ismeri a szabályaimat: nem árulhatok el semmit, amit a korábbi megbízásaim alatt tudtam meg.

Ez a hozzáállás nem volt általánosságban jellemző a zsoldosvezéreknél. Nem egy közülük hajlandó volt fecsegni, ha a megbízó elég pénzt villantott meg. MacBain azonban nem volt ilyen, és ehhez mindig is tartotta magát.

Sorscha bólintott, és keresztbe fonta a karját: - Szerencsére nem is szükséges kérdezősködnöm, mert maga fogja a támadást vezetni. A legutóbbi megbízatása alapján úgy gondolom, teljes mértékben alkalmas a feladatra. - Fejével a sátrukon túli tábor felé intett, ahonnan a férfi jött. - Ott táboroznak azok a katonák is, akiknek a barátait másfél hete megölte.

MacBain csak mosolygott, és a körben állók látható tiltakozása ellenére kivett egy szivart, majd meggyújtotta

- Furcsállom, hogy egy zsoldossal akarja elvégeztetni ezt a melót. Csak nem elfogytak a Téli Gárda önkéntesei?

- Szívem szerint én vezetném a támadást - mondta Sorscha szokatlan nyíltsággal. - De a körülmények szokatlanok. Máshol van dolgunk.

A férfi bólintott, miközben mélyet szippantott a szivarból. - Eegen, hallottam, hogy Cryx seregei elözönlötték az erdőket, és sorra támadják hátba a maguk vonalait.

- Erről nem beszélhetek - zárta le a témát, majd hűvös hangon folytatta: - Most kell támadnia, mielőtt az erőd ágyúit felszerelik. Két napja van rá. Azért béreltük fel, mert megbízható zsoldos hírében áll. Jól megfizetjük a fáradozását, de a szerződésben nincs helye opcióknak. Semmilyen szinten. Holnap átkelnek a folyón, és elfoglalják a tüzérségi állásokat. Ássák be magukat, és várjanak. Cygnar serege nem lesz abban a helyzetben, hogy ellentámadást indíthasson.

- Az én tapasztalataim nem ezt mutatják - tette hozzá MacBain, és ráfújta a füstöt a szerződés végét körmölő hadnagyra, aki vadul köhögni kezdett, és bosszúsan legyezte maga körül a levegőt.

- Bízzon bennem, mással lesznek elfoglalva. Ha megszerezték az állásokat, maradjanak veszteg. Semlegesíteni kell a tüzérséget, mert másnap gárdistákat fogok a segítségére küldeni a végső rohamhoz. Aznap magát az erődöt kell megtámadniuk. Nem elfoglalni akarjuk, csak a fa támoszlopokat kell kilőnie, amik a felső szintet tartják. Az építkezés még csak az elején tart, pár lövés romba dönti az egész szerkezetet.

- Jók a kémei - biccentett Drake elismerőn.

- Ebben egész biztosak vagyunk. Ha a vázszerkezet összedőlt, visszavonulhatnak. Két napra béreljük csak fel Önt, egy perccel se tovább. Ha nem tudja ledönteni az építményt, a küldetését elbukta. Cygnar erősítést fog küldeni, és a további támadások kivitelezhetetlenné válnak. A díja nagyobbik részét előre fizetjük, ha pedig időben végez az erőd ostromával, jelentős prémiumot is biztosítunk.

Drake sanda pillantást vetett rá: - Holtan nem sokra megyek a prémiumukkal.

- A másnapi utánpótlással elegen lesznek, hogy sikerrel járjon. Kockázatos a dolog, de anélkül nincs háború. Ne aggódjon, a szokásos tarifája többszörösét fizetjük.

MacBain látta, hogy a nő direkt nem akarja megemlíteni a többi khadori csapatmozgást, amiben végül is nem volt semmi rendkívüli. Sorcha szemeiben nem látott csalfaságot, bár a jeges tekintetben nem is volt túl könnyű olvasni.

Az átmenetileg írnokká lefokozott hadnagy letette a tollszárat, majd minden tiltakozása ellenére MacBain kikapta a kezéből az iratot, és gondosan átolvasta. Az írást cygnari nyelven vetették papírra. A fizetség valóban csábító volt, a prémium még inkább - pláne, hogy ismert Ord királyságában pár embert, akik nagyon jól váltották a khadori valutát. Azonban a munka kétségkívül veszélyes volt, és érezte, hogy a lelke mélyén valami apró hang figyelmeztetni próbálja. Sorscha egy szót sem szólt Allistert Caine-ről. Lehetséges, hogy nem is tudott a jelenlétéről? Persze, azt sem szabad elvetni, hogy a csatamágus azóta egyszerűen odébbállt, elvégre sose tartózkodott túl sokáig egy helyen.

Újra átszámolta magában a díjazást átváltva, és az összeg messze felülmúlta az elvárásait. Gyorsan megfogta a pennát, és aláfirkantotta a nevét, még mielőtt túl sokat agyalna rajta, és meggondolná magát. Miközben alákanyarította a szignóját, odaszólt a nőnek: - Valószínűleg nem emlékszik rám, de nem ez az első közös csatánk. – Átnyújtotta az iratot.

- Oh, igazán? Mikor találkoztunk? - kérdezte a nő, miközben ő is gyorsan aláírta a papírt, és visszaadta az alárendeltjének.

- Tíz, talán tizenegy éve - felelte Drake. - Egy hónapig Torisevics parancsnoknak dolgoztam, és pár ütközetben együtt vettünk részt, még a halála előtt. Sajnáltam az öreget, rendes alak volt.

Sorscha szeme elkerekedett, amikor a valaha volt felettese nevét hallotta - Akkor még nem is voltam csatamágus! Hogyhogy emlékszik rám?

Drake szélesen vigyorgott, és a szivarját rágcsálta: - Egy ilyen csinos pofikát nehéz elfelejteni!

A megjegyzésre a tisztek szinte keresztüldöfték a tekintetükkel, de őt nem érdekelte. - Azt mondta, másnap erősítés érkezik. Ajánlom, hogy tartsa a szavát.

A bejegyzés trackback címe:

https://drcsernuswargame.blog.hu/api/trackback/id/tr586485411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.