Khardov mészárosa - 3. rész

2014.06.24. 08:00

Simonyev Blaustavja, Khador nagyvezíre, XI. Ayn Vanar királynő főtanácsosa a cárina trónja előtt térdelt, és fejet hajtott ifjú uralkodója előtt. Élete nagy részében a királyi családot szolgálta, és amíg Ayn nem lett nagykorú, régensként élt az udvarban. A látszólag tapasztalatlan királynőre sokszor a lányaként gondolt - aki ugyanolyan tiszteletet és védelmet érdemelt, mint felmenői.

- Negyven gárdista áll majd a fogoly mögött, a 6 legtapasztaltabb veteránunk gőzpáncélban pedig közrefogja - mondta Simonyev. - Ők fogják tartani a láncait is. 10 Vasagyart harci dárdákkal pedig a trónod elé helyezünk el, ha esetleg túl közel kerülne...

- Gőzpáncélok a trónteremben? - kérdezte a királynő. A hangja lágy volt, de Simonyev hallani vélt egyfajta utózöngét is benne, amivel az uralkodó azt akarta bizonyítani, hogy önállóan is képes dönteni. És mostanában ezt egyre többször hallotta. Ha egy tapasztalt uralkodóról, és nem egy ilyen védtelen fruskáról lenne szó, még örült is volna ennek.

Aztán gyorsan el is hessegette ezeket a gondolatokat. Igen, Ayn még tapasztalatlan, de mindig kész felelősséget vállalni a döntéseiért. Elvégre már nem kislány, hanem királynő. "Hiszen évek óta erre készítettem fel" . gondolta.

- A gőzpáncélosokat valóban nem sűrűn engedjük ide be, úrnőm, és tényleg fennáll a veszély, hogy a súlyuk alatt megroppan a mozaiklap. De ha a te életed, és pár műkincs között kell döntenünk, akkor nincs az a felbecsülhetetlen darab, amit ne zúznánk szét a védelmed érdekében. Hacsak nem veszed mégis fontolóra a javaslatom, hogy ezt a haramiát biztos távolságból, az erkélyedről részesítsd audienciában.

- Itt fogom fogadni, mint akármelyik másik tábornokomat, akit árulással vádolnak meg. Ez talán nem uralkodói kötelességem?

- Csak az a kötelességed, hogy fogadd őket. Az, hogy ezt a trónteremben teszed, csupán a hagyományok miatt van így.

- Te magad mondogattad mindig, mennyire fontosak a hagyományok. A terem tele van népünk, és a meghódított területek páratlan kincseivel. Aki ide belép, egyből láthatja Khador gazdagságát és erejét. És egy árulóvá lett csatamágust szerintem még inkább fontos emlékeztetni ezekre a dolgokra.

Simonyev alázatos képpel hallgatta, de közben a büszkesége és a józan megfontolás között őrlődött. Világéletében arra nevelte a lányt, hogy álljon ki magáért, hogy büszke tartással kövesse az elveit. Ez azonban most akár az életébe is kerülhet.

Mélyen meghajolt - Felséged bölcs, de valószínűleg nem fejeztem ki magam elég világosan a fogoly természetét illetően. Ez az ember egy szörnyeteg.

- Mint minden áruló.

- Igen, de ő nem csak lélekben. Sőt, ott a legkevésbé, mert egy ilyen pokolfajzatnak nem hiszem, hogy lenne olyan. El se tudod képzelni úrnőm, kiről van szó. A legmagasabb palotaőrödnél is egy fejjel magasabb, és szó szerint akkora, mint egy medve. Lábait-kezeit a két karom érné csak körbe. Uszályvontató láncokkal kell megkötöznünk, amit csak a gőzpáncélok bírnak el - és biztosíthatlak, hogy semmilyen más vas nem tartaná vissza. Hidd el, felség, a gőzpáncél a legkevesebb, amivel garantálni tudom a biztonságodat, és ami még befér a terem ajtaján - mutatott a kőből rakott boltív felé. - Ha bárhol máshol tarthatnám a kihallgatását, legalább egy Tiprórém gólemmel kísértetném.

A királynőt láthatóan szórakoztatta Simonyev terve. Fejét ugyanúgy hajtotta kicsit előre, mint néhai apja. "Az észérvek itt hatástalanok - gondolta Simonyev. "Morrow óvjon minket a konok utódoktól."

- Nagyapám elég sok nemes és vaskos szőnyeget hagyott ránk - mondta a királynő. - Tegyétek őket a lapokra, amilyen vastagon csak tudjátok, és majd azon sétálhatnak a gőzpáncélosok. Persze, csak miután fényesre sikáltátok a talpaikat - tette hozzá mosolyogva.

Simonyev összehúzott szemöldökkel válaszolt: - Ha felséged így rendelkezik…

Fejben már elkezdte számolgatni, hány darab szőnyegre és milyen vastagságban lesz szüksége, ha az ajtótól a trónig le akarja fedni a teret. A gőzpáncélok - akár tiszták, akár nem - roppant súlyukkal valószínűleg használhatatlanná fogják őket tenni, ha rálépnek. Ha pedig a fogoly szökni - ne adja Morrow, támadni - akarna, a gyalogosok úgyis tönkreteszik mind a padlómozaikokat, mind a szőnyegeket.

- Gondolnunk kell egy még komolyabb veszélyre is. - mondta a férfi. - A bűvereje. Nem is kell még csak az ujját se mozdítania, a gondolatával is ölni tud.

- Ezért fogjátok óvó rúnákkal vésett láncon vezetni, amitől elveszti a varázserejét - válaszolta Ayn. - Legalábbis gondolom, így lesz, hiszen nyilván nem követnél el egy ilyen nyilvánvaló hibát a biztonságomat illetően, ugye?

Simonyev szinte észrevétlenül felsóhajtott. Hát persze, hogy emlékszik a láncokra, hiszen ő beszélt neki anno az egyik tanóráján.

- Természetesen felség. Nem tud majd varázsolni, legalábbis minden jel erre mutat. De ha megengedsz egy kérdést, királynőm... Miért olyan fontos ez a férfi neked?

- Már mondtam. Uralkodói kötelességemnek teszek eleget, a trónterem pedig a legalkalmasabb, hogy ezt teljesítsem.

- A legalkalmasabb - de bizonyos okokból a lehető legrosszabb. - mondta Simonyev. - Értsd meg, felség, ez az ember rettentő veszélyt jelent rád, és a trónteremben nem tudunk kellőképp megvédeni. Belegondoltál abba, amit elmondtam? Hat gőzpáncélos fogja láncon vinni, Vasagyarúakat kell ide rendelnem, akiket csatagólemek ellen szoktak küldeni. 40 katona a Téli Gárdából - nem díszőrségnek, hanem éles lőszerrel, hogy egyetlen rossz mozdulatra szitává lőjék. A galériák tele lesznek Özvegycsináló mesterlövészekkel, és acélpajzsos katonák kellenek mindkét oldaladra, hogy vissza tudjuk tartani addig, amíg a testőrséged biztonságba helyez. A fogoly láncra lesz verve, vért és fegyver nélkül fog eléd járulni, de így is kirendeltem még tíz gárdistát élő pajzsnak, ha mégis rád rontana. És ami a legszomorúbb, hogy így sem hiszem, hogy elegen lesznek. Királynőm, engem kéne árulás vádjával elég hozni, mert engedem, hogy ebbe belemenj. Sose volt még ekkora veszélyben az életed. Kérlek, könyörgöm, felség, adj neki audienciát az erkélyről. Ha az udvaron áll majd, ki tudok rendelni mellé csatagólemeket, hogy őrizzék. Ez nem ember, felség, ez az ember maga a pusztítás és az erőszak. Mintha maga a hadak ura küldte volna közénk.

Simonyev nem tudta megmondani Ayn arcáról, hogy csak elgondolkodott, vagy kifogyott az érvekből. Majd hosszas hallgatás után finoman, de határozottan ezt felelte: - Mondd el még egyszer, mi a bűne ennek az embernek.

- Leölte az alattvalóidat felség. Egy egész falut, és a katonákat, akik meg akarták őket védeni. Néhányan az ő beosztottjai voltak.

- Az Első Határőr Légió. - mondta a királynő.

Simonyev bólintott. -Deshevek falvában történt úrnőm, a Vadkanhágó közelében, Ord határa mellett. Százak haltak meg, és közel felükkel ez az egy ember végzett.

- De végül is árulók voltak, vagy nem? Jelentésedben azt írtad, ki akartak válni a birodalomból, hogy Ord fennhatósága alá kerülhessenek.

- Valóban vannak erre utaló jelek, felség, de ez nem lehet ok mészárlást rendezni. Törvény elé kellett volna őket állítani, hogy előtted tagadhassák a vádakat, vagy ismerjék be bűnösségüket. Az szolgálja hűen a birodalmat, aki a kezedre adja az árulókat, nem az, aki esztelenül leöldösi őket.

A királynő elmosolyodott azzal az őrjítően ravasz mosolyával, amit régebben a nagyapja is megvillantott felé - és Simonyev rájött, hogy csapdába sétált.

- Ha az árulóknak tárgyalás jár, akkor ennek az árulónak is járni fog - zárta le a vitát. - Terítsétek ki a szőnyegeket, állítsd hadrendbe a katonákat, és vezesd elém. Ítélkezem majd felette, ahogy a törvény és hagyományaink megkívánják. Ha egy vezérem elárulta Khadort, akkor engem árult el, és én meg fogom büntetni.

Simonyev bólintott. Esküt tett magának, hogy a fogoly egyetlen haja szálát sem fogja meggörbíteni a királynőnek, amíg ő él. A királynő akaratos volt, akaratosabb, mint valaha is gondolta. De pont ilyennek kell lennie egy uralkodónak, nem?

Még több mesterlövész, esetleg még egy gőzpáncélos mozsárpajzzsal, közvetlenül Ayn mellett. Ezen még a nagy Orsus Zoktavir se tudna áthatolni. Egy pillanatra elkalandoztak gondolatai - hisz ez az ember már nem Orsus Zoktavir volt. Így született, de a palota folyosóin és termeiben már egy másik nevet suttogtak, ami egész Khadorban és Ord királyságában félelemmel töltötte meg az emberek szívét. Ő már többé nem parancsnok. Nem katona, még csak nem is ember. Ő a khardovi mészáros.

---------------------------

Az illusztrációt köszönjük Sarkadi "Kabaman" Sándornak.

A bejegyzés trackback címe:

https://drcsernuswargame.blog.hu/api/trackback/id/tr826403681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sándor Kaba Sarkadi 2014.06.24. 16:20:38

Eddig ez volt a legjobb a három közül, csak így tovább!
Várom a végkifejletet a cári audenciáról!

Petrow 2014.06.25. 10:13:50

@Sándor Kaba Sarkadi: A tervek szerint a sorozat 14 részes lesz, de nem árulom el, hol fog újra felbukkanni Ayn :)

Sándor Kaba Sarkadi 2014.06.25. 10:33:50

Inkvizítoron privátban ment a kritika többi része :-)
süti beállítások módosítása